Mountain bike kell, de milyen?

Kerékpár kategória választó sorozatunk 3. része
2018. 08. 03, Péntek

Az összes kerékpár-kategória közül a mountain bike kínálja a legszínesebb palettát, hiszen a túrakerékpároktól a különböző extrém sportokhoz szükséges speciális bringákig, egymásra szinte nem is hasonlító gépcsodák tartoznak ide…

A vásárlók számára természetesen nem ér véget a dilemma annyival, hogy sikerült belőni a mountain bike kategóriát, amiből kiválasztja majd leendő kerékpárját. Ahogy már előző részünkben is említettük, legcélszerűbb felhasználás szempontjából csoportosítani a mountain bike-okat. Lehet technikai paraméterek szerint is kezdeni a felosztást, de oldalakon keresztül sem érne véget a különböző kerékméretek, centinként változó rugóutak, vázkialakítások kombinálása. Ha hegyikerékpárt vásárolunk, szerencse, hogy a különböző kerékpársport szakágakban versenyzésre szánt bringák elég jól definiálhatóak, s nyilván ezek olyan sportolók számára készülnek, akik pontosan tudják, mit szeretnének. 

Ha leszámítjuk a versenyzőket, akkor a moutain bike-ok hobbibringások, túrázók számára aszerint csoportosíthatók, hogy jellemzően milyen terepen hajtják őket. Egy egész napos túra a haverokkal megtörténhet Budapest és Dobogókő között turistaösvényeket és aszfaltot kombinálva, de az Alpok két 2000-es csúcsát összekötő meredek, köves, gyökeres trailjein is. Nyilván adott terephez különböző bringásoknak különbözhet a „komfortos” kerékpár fogalma, például egy képzett lejtőző jól érezheti magát egy merevfarú MTB nyergében azon a pilisi túrán, de egy abszolút kezdő, aszfalthoz szokott bringásnak jól jöhet az össztelós még a Hosszúhegyi úton is…

Következzenek tehát a legtöbb vásárló számára jól definiálható kategóriák a fentiek szerint:

Merevfarú (vagy hardtail) mountain bike-ok: 29”-es (kisebb, vagy női méretekben 27,5”-es) kerekekkel, csillapítás nélküli karbon, alumínium, vagy acél vázzal és elöl teleszkóppal készülnek. Hajtásrendszerét tekintve fontos a széles áttételtartomány is, hiszen nagyon meredek emelkedőn, terepen is használjuk, ugyanakkor lejtmenetben nagy sebességet is elérhetünk velük. A megállásról a mai hegyikerékpárokon már egyöntetűen tárcsafékek gondoskodnak és kategóriától függetlenül – ha megtehetjük – válasszuk a hidraulikus tárcsaféket! 

A merevfarú montikat jellemzően túrázásra, hobbi sportolásra ajánljuk őket azoknak, akik főleg terepen, az erdőben szeretnek kikapcsolódni, és kevesebbet használják ezt a kerékpárt közlekedésre. Természetesen a mountain bike ezen kategóriája sárvédőkkel, kiegészítőkkel felszerelve (a vázon vannak furatok a rögzítéshez) bevethető városban is. A hardtail mountain bike-ok 130-150 000 forinttól kezdődnek, 6-700 000 Ft környékén pedig már olyan gépet vehetünk karbonvázzal, ami a legigényesebb hobbibringások céljainak is megfelel, a millió fölötti kategóriában akkor érdemes gondolkozni, ha versenyszerű körülmények között is bevetjük majd és fontos a minél alacsonyabb tömeg.

Kis rugóutas össztelós mountain bike-ok: Míg a merevfarú mountain bike-ok inkább abból a szempontból univerzálisak, hogy a túrázáson kívül kompromisszumos megoldásként közlekedésre is bevethetőek, addig a kis rugóutas (elöl-hátul 100- esetleg 120 mm) fullyk a hegyi túrázás Jolly Jokerei. Vázgeometriájuk miatt felfelé és lefelé is kezesek, hosszabb távon is hatékonyak, csillapításuk viszont minden körülmények között magas szintű komfortot biztosít felhasználóiknak. 

Nyilván felszereltség szempontjából nagyon különbözőek lehetnek és váz és váz között millió forintos különbség is adódhat. Nagyjából 500 000 forinttól érdemes össztelósban gondolkozni, ezek a bringák viszont már sokak számára új szintre emelhetik a hegyikerékpározás élményét. A határ a csillagos ég, komolyabb cross-country versenyfullyk a 3 millió forintos árat is elérhetik. Minél komolyabb egy össztelós mountain bike, annál több lehetőséget kínál a felfüggesztés beállításai terén is. A modern fullykon már legtöbbször kormányról vezérelhető, leengedhető nyeregszárat (dropper post-ot) is találunk. A merevfarú montikhoz hasonlóan itt még fontos a széles áttételtartomány.

Nem versenyszerűen bringázók számára ebben a kategóriában a karbonváz tulajdonképpen luxus, a menettulajdonságok szempontjából nem tesz hozzá annyit a kerékpár hatékonyságához, mint a merevfarúaknál. Tömeg szempontjából viszont nagyon is sokat lehet nyerni a szénszálas vázanyaggal! Rövid rugóútnál még jellemzőbbek a 29”-es kerekek, de – például pluszos gumival (2,8”) – a Scott teljes modellsort kínál 27,5”-es kerekekkel is.

All-mountain – közepes rugóutas – össztelós mountain bike-ok: Ezeknek a bringáknak nagyjából 130-160 mm-ig terjed a rugóútjuk és vegyesen találkozhatunk 29”-es, de jellemzően inkább 27,5”-es kerékmérettel. Az all-mountain hegyikerékpárok vázgeometriájánál már előtérbe kerül a lejtőzés, de ebben a kategóriában még fontos, hogy hatékonyan teljesíthetőek legyenek az emelkedők is. A kormányról vezérelhető dropper post már alaptartozék, ahogy a ballonos (2,35”-től) gumi is. Az alumínium vagy karbonváz között csak a tömeg képez reális különbséget, ami természetesen az árcédulán is meglátszik.

Míg a merevfarúak és a rövid rugóutas mountain bike-okat szerelik több lánctányéros váltórendszerekkel is, az all mountain kategóriában szinte egyöntetűek az egy lánctányéros rendszerek, és sokszor kerül láncleesés-gátló is a bringákra. Ezek a kerékpárok már egyértelműen sportszerek, hobbi sportolásra, technikás lejtőkre, közlekedésre, általános túra-felhasználásra nem annyira alkalmasak. A technikás traileken viszont annál inkább szükség van a nagyobb rugóútra és a lejtőző geometriára. Árban hasonlóan 500 000 forinttól indul a paletta, mint a kisebb rugóutas fullyknál és határ a csillagos ég.

Enduro mountain bike-ok: Az enduro össztelósok már kifejezetten lejtőzésre készülnek, ugyanakkor még alkalmasak arra, hogy feljussunk nyergükben a lejtő tetejére is. elöl-hátul 160-180 mm rugóutat biztosítanak, ami már elegendő akkor is, ha a sípályákon nyári szezonban kialakított bike parkokban használjuk őket. A homlokcsőszög itt már egyértelműen a 60 fokhoz van közelebb, mint a 70-hez, a teleszkópok becsúszói 36 mm-esek, a kormányszár nagyon rövid a direkt irányíthatóság érdekében. 1x11 vagy 1x12 hajtásrendszer, és a lánc leesését megakadályozó szerelékek találhatók rajta. A dropper post alaptartozék.

Az enduro bringáknak már hatalmas terhelést kell kibírni, nagyobb ugrásokat, nagy sebességet kemény terepen, ezért a többnyire 27,5"-es méretű kerekek már erősebb építésűek (2,35, vagy ballonosabb gumikkal), mint a könnyebb mountain bike-ok esetében, ez természetesen igaz a vázra és a kiegészítőkre is. Ennek ellenére – mivel versenyeket is rendeznek ebben a szakágban – találkozhatunk karbon gépcsodákkal, 2,5-3 millió forint körüli áron is. Az indulóár 700 000 Ft körül kezdődik. Az enduro mountian bike-ok egyéb felhasználási területe az all-mountain bringáknál is korlátozottabb, arra érdemes használni őket, amire valók: endurózásra, bike park-okban sportolásra.

Speciális mountain bike-ok: ha egy kerékpár vásárlónak azon kell gondolkoznia, hogy milyen kategóriában keres mountain bike-ot, akkor biztos nem speciális sporteszközt keres… Ezért a terjedelmi korlátok miatt most nem is térnénk ki több kategóriára, csak a felsorolás szintjén. Az össztelós mountain bike-ok külön kasztját képezik a nagyobb rugóutas gravity bike-ok: a 200 mm körüli rugóúttal rendelkező downhill bringák, vagy a legnagyobb ugrásokhoz optimalizált freeride gépek. Ügyességi szakágak képviselői számára készülnek a dirt-, street-, vagy triál gépek, melyek tulajdonképpen már nem is hegyikerékpárok a szó szoros értelmében.

Persze léteznek még – nem csak sportolók számára – speciális kategóriák, ilyen  például a fatbike, amivel hóban, sáros terepen lehet mókázni, vagy nagyobb rugóutas merevfarú „fun-bike”-ok pluszos gumival, melyek az össztelós all-mountain vagy enduro gépek „gazdaságos” verziói is egyben. Szintén meg kell említeni a női mounain bike-okat, a legtöbb allkategóriában kínálnak ilyeneket a nagyobb gyártók.

 
pic_2 pic_4 pic_5 pic_6 pic_7 pic_8 pic_9 pic_10